Az út (The Road)

Majdnem olyan eseménytelenül telt el a szlovén utam mint a "Road" cimű film Viggo Mortensen-el,amit még drága kollégáimmal szenvedtem végig "munkaidő alatt".Este vezettem ezért sok látnivalót nem láttam és különben is az egész út alatt elszórakoztatott a macska "Szürke" illetve a kis kutya.Szürke nyávogott folyamatosan a kis kutya meg behányt így megálltam párszor egy kicsit "piheni".Sorra hagytam magam mögött a városokat Lendava,Maribor,Slovenska Bistrica,Celje....stb.Ljubljana-nál megálltam tankolni,hajnali 3óra körül van,ittam egy energia italt,kicsit fanyar az íze de segít ébren maradni.Kitakarítottam a kutyabokszot valamint elvittem egy körre is a macskát "sétálni".Elég mókás feladat volt amit már Zalakomáromon is megpróbáltam,el is röhögtem magam megint "ez nem megy" be kell látni.A macska rózsaszín hámmal és pórázon üdítő színfolt a szlovén hajnalban,valamint Ő nem sétálni akart hanem madarakat vadászni.Megértem benne van a vadász ösztön,úgy nézet ki mint amikor a kopasz kigyúrt ember aki "harci kutyáját" próbálja visszafogni csak ez Hello Kitty-s kiadásban.Fuldokoltam  a röhögéstől,valamint elhatároztam nem fogom erőltetni "szegénykém".Az autó egész másképpen ketyeg,valami lehet a szlovén gázolajjal 1,12 Euróért.Kiegyensúlyozottabb a hangja nem ketyeg nincs annyira diesel hangja,"ki érti ezt?" Utam vezet tovább amerre a GPS visz..na ennek következtében volt egy kis fanyar kanyar.Hiába még nem adták ki a frissítést az  IGO-ra,ez a legutolsó friss amivel navigálok.
" Ember tervez.....és a szlovének autópályát építenek"
Megoldottam,irány az olasz határ Koper felé kb: 1 órás út.Mindenki bealudt kivéve engem én tolom szorgalmasan a kilométereket.
Benvenuti in Italia
Szeretem Olaszországot,meseszép mediterrán városok és aranyos emberek.Útjaim során többször volt alkalmam eljutni hozzájuk és mindig magával ragadott ez a megfoghatatlan mediterrán érzés,de nem csak itt hanem Görögországban is ilyen volt.

Tudnak örülni az életnek és a focinak de erről majd később.Gyönyörű helyek Triest,Velence,Padova,Vicenza,Verona (itt voltam személyesen is),Brescia,Cremona.

Az örök Julia                              Az a bizonyos erkély

Következő megálló és tankolás Piacenza,egy Autogrill fent a dombon,reggel van "kicsit fáradt vagyok" 24 órája talpon vagyok.
Kicsit járattam alapjáraton az autót a turbó miatt,pokoli hőség volt már kora reggel.
Bementem kávézni ami azért durva mert aki ismer az tudja hogy régóta leszoktam róla.Kifizettem és utána kikérem,ma nagy üzem van mert mindenki kávézik, kivárom a sorom megkapom.Gyűszűnyi adag,mert nem kapucsínót kértem hanem simát...na mindegy,legurítom.Irány a mosdó "pumás fürdés" és leeresztem a "fárad olajat" is....végre.Vizet veszek a kutyáknak a PET palackokba,majd egy kis egészségügyi mozgás a kutyákkal kis és nagy dolgok elintézése,valamint reggeli.Közben befut egy VW LT olasz munkásokkal,akik ahogy kiszálltak rögtön előkerült a "bőr"és már ment is a 2 kapus meccs.Az albínók és a nem idén barnultak között eléggé kiegyenlített volt a küzdelem,míg meg nem érkezett a főnök a kávékkal.Kortyolgatták a kávét és Ők is reggeliztek,közben ment a heves "gesztikulálva beszélgettek" és ekkor felfedezték a kutyákat illetve a kutyák is Őket de inkább a reggelijüket.Valami nagyon finom lehetett bennük mert szaglászták a levegőt ezerrel.Gyorsan a helyükre raktam mielőtt eldurvult volna a helyzet,és lelki szemeim előtt lefutott a kép ahogy "Rex felügyelő elcsenni a sonkás zsemlét Moser-től"

Reggeli telefon a páromnak,hogy minden okés és hogy nyugodjon meg (nagyon izgul és félt).
Indulás tovább,haladok a magam kis tempójával (110km),az autópályán azt érzem hogy csiga lassú vagyok az olaszokhoz képest.Ők száguldoznak 130 alatt nem nagyon közlekednek még a kaminok is tolják,de viszont megy minden mint egy olajozott fogaskerék.Rendkívül előzékenyek és megértők egyszer sem dudáltak le...még a 500-as kisfityó is leelőzött. :).Hoppá egy piros villám na vajon milyen autó az.....
természetesen egy FERRARI mi más lenne olyan 160km/h-val éppen lassít :).Emelkedők és lejtő tarkítják utamat és az egyik kapaszkodón egy motoros rendőr igazoltat egy fáradt kamionost.Kezdek megint fáradni és felütötte a fejét a gondolat hogy talán soha nem érem el Genova-t,nagyon hosszú az út legalább is én ezt érzem pedig csak kb:150km.Maga a pokol,és kínszenvedés ahogy előbbre jutok a cél felé,de megvan végre Genova a láthatáron.Pokoli a hőség a karom már IFA barnás.Elhagyva Genova-t megcsodálhatóm a Ligúr tenger szépségét és rádöbbenek mennyire is hiányzik nekem a tenger és a búvárkodás.

Gondolataim a Vörösön járnak és újra felidézem a merüléseket...ez fantasztikus érzés,újult erővel veszem az irányt a csigaevők felé.Alagutak a hegyeken át,az utolsó olasz város Ventimiglia a túloldalt már Menton ahol van egy ETAP szálló.Elvileg itt szálltam volna meg de 12 óra körül jár az idő és még nagyon bírom (hála a REDBULL-nak).Úgy döntöttem tovább állok, irány az A8-as (Nice,Cannes) szép helyek tavaly megcsodáltam őket közelebbről,de most autópályán megyek.

Cannes-t elhagyva következet Toulon,Aubagne (a híres légiós bázis) egyszer eljutok majd ide is.

Nagy kedvencem a légió,hisz a gyermekkorom legszebb élményei Rejtő Jenő írásaihoz kapcsolódnak.

 

 Marseille után már csak azt vártam hogy mikor jutok el a Spanyol határhoz.A franciák is mint az olaszok szeretnek száguldozni,csak ők rémesen bunkók ledudál,levillog,leszorít,és nem enged be.Ezután én is lesüllyedtem az Ő szintjükre és nagyon pofátlan tudtam lenni a magam 110 Km/h sebbegésével.

Nimes-nél kis megállás ügyes bajos dolgok elintézése,azután ismét útra kellünk.Hála jó istenek a kiskutya már nem hány és a macska is bele törődőt a sorsába.Sajnos teljesen antiszoc lett a macska,nem eszik és nem iszik.Még szerencse hogy raktam be fecskendőt a kocsiba,ezzel tudtam megitatni,ami nem nagyon tettszett neki.Nem érdekelt tépjen egy sorszámot és pereljen be :).Raktam a bokszokra vizes ruhát hogy valahogy kíbírják a nagy hőséget ők is.

Kaja után kutatva

ketrec harcos

Közel a határ Montpellier,Narbonne,Perpignan és utána a várva várt spanyol tájak.

A francia etap kész ( 530 km ) .....Au revoir.

Bienvenido a España             

Köszönt a tábla La Jonquer-ban végre itt vagyok,délután 4 körül.Az AP-7-en "szalonképesen hű de ügyesen" ügetek Barcelona felé.Ez is fizetős mint a többi.Az olaszoknál kártyát adnak és egy kapunál fizetsz az embernek,franciáknál szintén kártya de ott te dobod be egy korárba az aprót (de szívesen dobáltam bele nekik - nesztek "agyagedények" ).Itt spanyolban is kártya van,de van még E-ticket (ez ilyen bérletszerű) ,készpénzben is és bankkártyával is fizethetsz.Természetesen a bankkártyáshoz álltam be,eltelt egy kis idő mire megszoktam hogy hova kell állni.Délután 6 körül lesz mire elérem Barcelonát,fél úton felhívom a kiskutya spanyol gazdiját hogy megyek.Ő egy magyar hölgy aki itt él,megbeszéljük hogy Girona-nál átveszik a kutyust egy benzinkútnál.Kis kavarodás történt mert nem találtam a benzinkutat ezért megálltam Girona után és telefonáltam.Kiderült hogy Girona fölött van egy falú és ott várt rám.Kicsit bepöccentem és megmondtam hogy itt megvárom őket én nem mozdulok innen.Kábé egy 20 múlva megérkeztek és átvették a kutyust.Megköszönték és a hölgy lelkemre kötötte hogy ha bármiben tud segíteni szóljak neki nyugodtan.Elbúcsúztunk majd irány Barcelona,ami hamar megvolt 8 óra felé meg is érkeztem.

Telefon a páromnak hogy itt vagyok, Ő dolgozott és csak este kapja meg a ház kulcsait,úgy hogy csak holnap tudnak elmenni az IKEA-ba ágyat venni.Gondolkoztam,még 5 órás út áll előttem ebben az állapotban.Tehát hajnal 3 körül érnék oda,vagy megalszom itt Barcelonában.Eddig levezettem 1900 Km-t és 36 órája talpon vagyok,dönteni kellett.Megalszom itt Barcelonában. Mindenki figyelmébe ajánlom az ETAP hoteleket.Sajnos nem kaptam szállást sehol mert minden tele volt (ETAP,IBIS,NH), így a kocsiban aludtam ami nem egy nagy móka.Hajnal 7-kor indultam kicsit elcsigázottan,de jó kedvűen, mert már nem sok van hátra.Utamat Zaragosa felé vettem a nem fizetős autópályán,mert ilyen is van itt.Ingyenes autópálya :).
Igaz ez hegynek fel hegynek le vitt,de nem zavart különösen.Az egész út során  "jó szokásomhoz híven" a magyar kamionosoknak integettem,és itt is találkoztam velük.Eléjük álltam és integettem,ők meg fény kürtöztek.
Jó érzés volt,látni őket ilyen messze az otthontól.Gondolom nekik is hasonló érzés volt.Megálltunk egy kicsit piheni egy emelkedőnél a parkolóban,kicsit nyújtóztunk ittunk friss vizet és kajáltunk egyet.
Otthon csináltam szendvicseket és még beraktam egy paprikás kolbászt is az útra.Elég volt a szendvics az út során, a kolbász még mindig érintetlen.Várja ha hazai ízekre szomjazom,akkor kibontom.
Hamar elértük Zaragosa-t és el is hagytuk,csodálom a tájat és az épületeket...Nini ott egy vár.

  Nemsokára elértem Guadalaja-t és ott rá fordultam az N-320-ra ami Valdeaverulo-n át elvitt Valdeavero-ba.Megérkeztem,már csak a házat kellett megkeresni ami roppant egyszerű volt,mert a körforgalomhoz nagyon közel van.
Íme itt vagyok!!!!! Lefékeztem a ház előtt és még egy kicsit járattam a motort hogy visszahűljön.Pokoli meleg van,nagyon tűz a nap,közeleg a dél.Itt vagyok, megcsináltam éppen és egészségesen,hiánytalanul.

2600 Km után,végre otthon

Telefonáltam a páromnak hogy megérkeztem,ők is úton vannak az IKEA-ból.Tíz perc múlva megjöttek,végre megölelhettem őket.
Utána tüzetesebben megismerkedtem a házzal ami első pillanatban nagyon tetszett. :)
De ez egy másik történet...
Befejezésképpen annyit írok még ide hogy  " és végre Jani megihatta a Gaseosáját " 

Ui: Gaseosa =  citromos ízű szénsavas üditő ital  (0,29 Euro)